Útibeszámoló egy, 2007.03.31-04.06. között kivitelezett törökországi expedícióról

 

Két autóval nyolcan vágtunk neki (névsorban: Goda Zoltán, Kalocsa Béla, Kempl Zsolt, Mórocz Attila, Siklósi Máté, dr. Szigeti István, Tamás Enikő Anna és Velekei Bálint). Fő úticélunk Isztambul volt, hogy az ott töltött pár nap alatt a ragadozók és gólyák vonulásának megfigyelésében részt vegyünk. Isztambulban találkozót szerveztünk meg a tavaly óta a rendszeres vonulás-számlálást koordináló ottani egyesület képviselőivel, továbbá egyáltalán nem mellesleg, a tavaly Törökországban, Bursa közelében eltűntnek nyilvánított, Koppány névre keresztelt műholdas jeladós fekete gólyáról terveztünk lehetőleg minél többet megtudni.

 

2007. március 31. Baja-Edirne

 

 

 

2007. április 1.: Edirne-Isztambul / Sariyer - Havan Tepe - Anadolu Kavagi - Riva

 

Április 1-én délelőtt érkeztünk Isztambulba, ahol a helyi madarászokat képviselő francia illetőségű önkéntes fiatalemberrel találkoztunk és beszélgettünk, valamint ellátogattunk az általuk használt megfigyelőpontra, mely a Rumeli Kavagi fölött magasodó Havan Tepe csúcsán található. Ez a megfigyelőhely egy meglehetősen forgalmas út mentén van, az útról nem nagyon lehet letérni, mert végig katonai terület szegélyezi és török kollégáink is csak külön engedély birtokában mehetnek be oda madárszámlálás céljából. Rövid idő után úgy döntöttünk, hogy az általunk már több alkalommal kipróbált, az ázsiai oldalon (Rumeli Kavagival szemben) fekvő Anadolu Kavagi fölött lévő várrom környékét választjuk, a jobb rálátás és a kellemesebb, nyugodtabb környezet reményében. Ezen a napon viszonylag késő délután értünk oda, így mindössze egy órát töltöttünk megfigyeléssel, mialatt 7 törpesas, 3 kígyászölyv, 1 halászsas, 65 békászó sas, 117 egerészölyv és 1 karvaly került távcsöveink elé. Útban szállásunk (Riva Köyü) felé egy legelőn éjszakázni beszálló fehér gólya csapatot figyeltünk meg, néhányan már a fákon ültek, többen pedig a legelőn táplálkoztak a szürkületben.

 

2007. április 2.: Isztambul / Riva - Anadolu Kavagi - Riva

 

Április 2-án magyar idő szerint 8:45-től 17:30-ig számoltunk Anadolu Kavagi fölött. Ezen a napon 1015 egerészölyvet, 846 fehér gólyát, 354 békászó sast, 18 törpesast (5 sötét, 13 világos), 12 kígyászölyvet, 5 barna kányát, 20 rétihéját (2 hamvas, 6 barna, a többi indet), 100 karvalyt, 1 halászsast, 5 fekete gólyát, 1 vörös vércsét, 1 pusztai ölyvet és 2 vándorsólymot figyeltünk meg.

 

2007. április 3.: Isztambul / Riva - Anadolu Kavagi - Riva

 

Április 3-án reggel 8-tól 17:45-ig folytattuk a számlálást ugyanott. A nap sztárja egy barátkeselyű volt. A többi megfigyelt faj ill. példányszám a következőképpen alakult: 503 egerészölyv, 441 békászó sas, 402 fehér gólya, 54 karvaly, 20 kígyászölyv, 21 fekete gólya, 1 vörös vércse, 6 rétihéja (hamvas 1, a többi indet), 6 barna kánya, valamint egy világos törpesas.

 

2007. április 4.: Isztambul / Riva - Anadolu Kavagi - Riva, illetve

                        Isztambul-Izmit-Bursa-Yumurcakli-Isztambul

 

Április 4-én háromfelé „oszlottunk”: hárman a belváros felé vették az irányt, némi kulturális program reményében, Kempl Zsolt önként „föláldozva” magát a hegyen maradt számolni, négyen pedig elindultunk földeríteni, hogy mi történt Koppánnyal.

 

A számlálás eredményei ezen a napon a következőek: 2681 fehér gólya, 2553 békászó sas, 161 egerészölyv, 10 kígyászölyv, 33 karvaly, 1 pusztai ölyv, 1 halászsas, 5 barna kánya, 11 törpesas (7 világos, 4 sötét), 14 fekete gólya, 1 hím barna rétihéja, 1 indet. rétihéja, valamint poénnak egy dögkeselyű.

 

Az expedíció az expedícióban szintén jól sikerült. Egy kézi GPS-szel indultunk meg a Koppány jeladója által küldött koordináták valós földi helye felé. A nyomok az Isztambultól közúton 320 km-re, Bursa várostól délre fekvő kis faluba, Yumurcakli-ba vezettek. Odaérve kis kalandok után sajnos arról győződhettünk meg, hogy Koppányt elektromos baleset érte, és a falubeliek már csak földi maradványait találták meg, de legalább megtalálták, és információik alapján kétségkívül azonosítani lehetett a madarat is, meg a gyilkos oszlopot is.

 

2007. április 5.: Isztambul-Edirne-Szófia

 

Április 5-én sajnos esős reggelre ébredtünk, de azért fölmentünk a hegyre, hogy hazaindulás előtt utoljára kísérletet tegyünk a megfigyelésre. Út közben a már említett legelőn mintegy 500 példány fehér gólya szedegetett a borult, párás időben. A tengerparton egy egyedül álldogáló fekete gólyát láttunk. 10:00 órára értünk a megfigyelőhelyre, az idő azonban nem javult, és csak elszórtan 1-1 rétihéja és vércse, valamint 2-2 egerészölyv illetve békászó sas látszott nekivágni a szoros átrepülésének, így, lemondva a nagyobb madártömegekről, 11 órakor el is indultunk. Azonban már az Európát Ázsiával összekötő Fatih Sultan Mehmet hídon egy 300-as fehér gólya csapat tűnt föl a visszapillantó tükörben, majd az autók fölött, amint a szemerkélő esőben, ködben elszántan evezve haladtak nyugat felé. A toronyházak között még egy ideig láttuk őket. Néhány kilométerrel később, az Ispartaküle viadukt alatt a réten 200 fehér gólya pihent, valamint ugyanekkor egy vonuló csapat, mintegy 220 példány röpült át az autópálya fölött. Búcsúzóul még 4 fekete gólyával is találkoztunk, aztán erősödött az eső, mi meg elhagytuk Törökországot.

 

2007. április 6.: Szófia-Baja