Kalocsa Béla és Tamás Enikő Anna: Fekete gólya fészek webkamerás megfigyelésének tapasztalatai

 

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület

BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület

 

Abstract: Experiences with the webcam observation of a Black stork nest

For the first time in the history of Black stork research, this year we had the opportunity to follow the breeding season with a webcam. From 11 March to 5 September, an industrial surveillance system was operated at a Black stork nest. The system recorded approx. 20 000 video files, out of which 1282 contained Black stork movements. The Black storks arrived at the nest in March, were most active till the 14 April, but, due to unknown reason – possibly disturbance – they left the nest and didn’t breed in it this year. However, we gained useful knowledge on the occupation of the nest, the fight for the nest, the copulations and the nestbuilding. We also could prove that they use the nest - which was considered to have been abandonned - later during the summer: in June they came back, and built it again.

 

Előzmények

A fekete gólya-kutatás történetében először alkalmunk nyílt egy fészeknél elhelyezett webkamerával figyelemmel kísérni a költési időszakot. A fészeknél elhelyezett webkamera a madarak tanulmányozásának modern, praktikus és tökéletesen zavarásmentes eszköze. A fekete gólya esetében ez nagyon fontos, hiszen az erdők mélyén élő, fokozottan védett, zavarásra nagyon érzékeny fajról van szó, melynek fészkéhez még az engedéllyel rendelkező kutató is csak évente 1-2 alkalommal, nagyon rövid időre látogat el. A faj nagyközönség számára való bemutatásának ez egy igen biztonságos eszköze, és a kutatók számára is nagyon sok információt nyújt, mivel így gyakorlatilag folyamatosan lehetőség nyílik a faj megfigyelésére annak zavarása nélkül.

Előző kutatásaink tapasztalataiból rendelkezésünkre álltak a faj élőhely-igényével, fészkelőhely-választásával kapcsolatos információk, és tudtuk, hogy a fajt rendkívüli területhűség, a fészkelőhelyhez való ragaszkodás jellemzi, valamint feltételeztük, hogy előfordul, hogy több fészket egyidejűleg használ vagy épít.

A webkamerás megfigyeléssel több kérdésre kerestük a választ, például arra, hogy mikor foglalják el a fészket, hogy hogyan építik azt, hogy hogyan viselkednek a fészeknél, hogy milyen gyakorisággal etetik a fiókákat, illetve hogy mi okozhatja a költés sikertelenségét.

 

Módszer

A zavarásmentes folyamatos megfigyelés feltétele, hogy a webkamera elhelyezése a megérkezés előtt történjen. A kamerát 2005. március 11-én helyeztük el, a még teljesen havas, téli erdőben (1. kép).

A megfigyelés eszköze tulajdonképpen kamerából és számítógépből álló ipari megfigyelőrendszer volt, mely szoftveres mozgásérzékelővel rendelkezik – amikor a szoftver bizonyos mennyiségű képpont megváltozását észleli, a kezelő számítógép merevlemezére rövid videofájlokat rögzít. A szoftver segítségével és Internet-kapcsolat útján lehetőség nyílik választott időközönként (0,1-1,0 mp) képformátumú fájlokat közzétenni. Így az események nem csak a kezelő számítógépről, hanem távolról is követhetővé válnak.

A megfigyelés időszaka március 11-től szeptember 5-ig tartott (ekkor a kamerát leszereltük). A rögzített nyersanyag elemzését időközönként (a videofájlok megtekintése útján) végeztük el.

 

Technikai specifikáció

A megfigyeléshez használt kamera 0,1 lux érzékenységű A-6442DN - 1/3” day and night CCD bullet típusú ipari kamera. A szoftver: GeoVision GV-250 MultiCam Surveillance System. Az adatátvitelt  kamera és a gép között UTP kábelen, az Internetre ADSL modemen és telefonvonalon oldottuk meg.

 

1. kép: a webkamera elhelyezése (2005. március 11.), fotó: Farkas Zoltán

 

Eredmények

A márciustól szeptemberig tartó időszakban összesen körülbelül 20 000 (húszezer) videofájlt rögzített a megfigyelőrendszer. Érzékenysége miatt már egy falevél is elindította a felvételt – tehát sok esetben nem a gólyák mozgása idézte elő a rögzítést. A teljes időszak folyamán összesen 1282 olyan videó készült, amelyen van legalább egy fekete gólya. A gólyák fészeknél való aktivitását ezek számának időbeni ábrázolásával érzékeltetjük (2. ábra).

Amint az ábráról is látható, az első gólya március 19-én érkezett a fészekhez (3. ábra). Március 24-én a környéken már legalább két fekete gólya tartózkodott, mert a kamera ezen a napon a fészekért folytatott harcjelenetet rögzített: a fészken tartózkodó gólyát zuhanórepülésben megtámadta egy másik (4. ábra).

 

2. ábra: gólyát tartalmazó videofelvételek száma a megfigyelési időszakban

 

Nem tudjuk pontosan, hogy hány példányt rögzítettek a felvételek a költési időszak kezdetén, mert egyedi azonosításukra nem volt módunk. A nemüket sem tudjuk biztosan megállapítani, mivel külsőre a nemek nagyon hasonlóak. Feltételezzük azonban, hogy legalább hárman szerepelnek a videókon: a fészket foglaló első gólya, az őt megtámadó második, majd egy (másik nemű) harmadik, amelyikkel a fészket végül is elfoglaló gólya április elején  párba állt (5. ábra).

A gólyák körülbelül tíz napig nagyon aktívak voltak, gyakran párosodtak és felváltva hordták a fészekanyagot, melyet folyamatosan beépítettek. Néha megfigyelhető volt, hogy egyikük „próbálgatja” a fészket, üldögél benne (8. ábra).

 

Április közepén a gólyák hirtelen eltűntek a fészekről. 19-én rövid időre egy gólya visszatért, azonban távozása után egészen június 12-ig nem rögzítette a kamera fekete gólya jelenlétét a fészken. Időközben a fészekben magasra nőtt a csalán is.

Június 12. után még hat olyan nap volt, amikor legalább egy fekete gólya látogatta a fészket. A fészekre érkezés után kivétel nélkül azonnal rendezgetni, építgetni kezdték azt (6. ábra).

Sajnos nem tudjuk biztosan, hogy miért hagyták el a fészket a gólyák. Feltételezésünk szerint a véletlenül arra járó emberektől ijedhettek meg az idei évben ekkor még szokatlanul kopasz, átlátszó erdőben.

 

3. ábra: az első fekete gólya érkezése a megfigyelt fészekre (március 19.)

 

4. ábra: a fészken tartózkodó fekete gólyát támadás éri (március 24.)

 

 

Összefoglalás

Annak ellenére, hogy nem sikerült a tényleges költést megfigyelnünk, egyedülálló információkhoz jutottunk a webkamerának köszönhetően. Megfigyelhettük a visszaérkezést, a fészek elfoglalását, a revírharcot, a fészeképítést, a násztáncot és a párzást, valamint megbizonyosodhattunk afelől, hogy a költésre nem használt (váltó)fészekre is visszatérnek, időnként használják, „tartják" és építgetik azt a fekete gólyák. 

 

5. ábra: a fekete gólyák párzása (április 5.)

 

6. ábra: június 12-én ismét fekete gólya érkezik a két hónapja elhagyottnak hitt fészekre

 

Együttműködő szervezetek

A kamerát a BITE Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület üzemeltette. A kiépítéshez a technikai segítséget, valamint a számítógépet a bajai Alsó Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság bocsátotta rendelkezésünkre. A számítógép elhelyezéséről és az Internet-kapcsolathoz szükséges telefonvonalról a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Rt. gondoskodott.

 

 

7. ábra: június 15. 20 óra 30 perc: két fekete gólya mintha „násztáncot járna” a költésre ebben az évben nem használt fészekben

 

Külön köszönet illeti

Bundity Istvánt, Csonka Tibort, Gálai Antalt, Huber Pétert, Jezovith Antalt, Farkas Zoltánt, Feldrihán Pétert, Gyöngyös Istvánt, Keve Gábort, Mórocz Attilát és Sztanity Csabát.

 

7. ábra: fekete gólya-pár a megfigyelt fészekben